Földvásárlás előtt állsz? Akkor lehet, hogy szükséged lesz rá: Aranykalászos gazda képzés

Tudtad, hogy a földvásárlásnak különböző előírásai vannak? Nem lehet csak úgy útnak indulni és venni néhány hektár termőföldet. Most lehetőséged nyílik arra, hogy felfedezd a földvásárlás világát és betekints az ehhez kapcsolódó szabályokba. Valamint megtudhatod cikkünkből, hogy mi mindenre jó az Aranykalászos gazda képzés.

Magyarországi termőföldvásárlás: Mire érdemes odafigyelni a szabályok tekintetében?

A termőföld a világon az egyik legértékesebb erőforrás, mivel korlátozott mennyiségben áll rendelkezésre, ki tud merülni és nagyon lassan képes regenerálódni. Így világszerte egyre nagyobb az érdeklődés iránta.

A helyzet Magyarországon sem különbözik, ahol a termőföldárak töretlenül növekednek és a földárverések mindig nagy érdeklődést keltenek. Azt viszont kevesen tudják, hogy a földvásárlóknak milyen szabályoknak kell megfelelniük.

Mi számít termőföldnek?

A földforgalmi törvény így határozza meg a termőföld, vagyis a mező-, erdőgazdasági hasznosítású föld definícióját:

„A föld fekvésétől (belterület, külterület) függetlenül valamennyi olyan földrészlet, amely az ingatlan-nyilvántartásban szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep), nádas, erdő és fásított terület művelési ágban van nyilvántartva, továbbá az olyan művelés alól kivett területként nyilvántartott földrészlet, amelyre az ingatlan-nyilvántartásban Országos Erdőállomány Adattárban erdőként nyilvántartott terület jogi jelleg van feljegyezve.”

Ki juthat ma Magyarországon termőföldhöz?

A földforgalmi törvény értelmében a föld tulajdonjogát természetes személy (aki EU tagállami állampolgár), jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet szerezheti meg, a jogszabályban meghatározottan.

A törvény a föld tulajdonjogának bármilyen jogcímen történő megszerzésére kiterjed, ide nem értve a törvényes örökléssel, az állam javára szóló felajánlással, a kisajátítással és a kárpótlási célú árverés útján történő tulajdonszerzést.

1. Természetes személy:
   1. Földművesnek nem minősülő tagállami állampolgár természetes személy csak akkor szerezheti meg a föld tulajdonjogát, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt (kivéve, ha közeli hozzátartozó az átruházó).
   1. Földműves: Magyarországon nyilvántartásba vett belföldi természetes személy, illetve tagállami állampolgár, aki a jogszabályban meghatározott mezőgazdasági vagy erdészeti szakirányú szakképzettséggel vagy szakképesítéssel – az Aranykalászos gazda képzés  is ide tartozik – rendelkezik, vagy ennek hiányában igazoltan legalább 3 éve:
      1. mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve kiegészítő tevékenységet saját nevében és saját kockázatára folyamatosan hazánkban folytat, és ebből igazoltan árbevétele származott, vagy azért maradt el az árbevétel, mert a megvalósult mező-, vagy erdőgazdasági célú beruházás még nem hasznosulhatott, vagy
      1. a legalább 25%-ban tulajdonában álló, Magyarországon bejegyzett mezőgazdasági termelőszervezet olyan tagjának minősül, aki mező-, erdőgazdasági tevékenységet, illetve mező-, erdőgazdasági és az azokat kiegészítő tevékenységet személyes közreműködésként végez.
2. Jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet:
   A föld tulajdonjogát – a Nemzeti Földalapról szóló törvényben meghatározott földbirtok-politikai irányelvek érvényesítése, valamint közfoglalkoztatás, illetve más közérdekű cél megvalósítása érdekében – az állam, valamint jogi személy is megszerezheti meghatározott esetekben és feltételekkel.
   1. A bevett egyház vagy annak belső egyházi jogi személye:
      Végintézkedéssel, tartási, életjáradéki, gondozási, ajándékozási szerződés alapján, valamint temető létesítése és bővítése céljából átruházással, továbbá már meglévő földterület cseréjével.
   1. Jelzálog-hitelintézet:
      A jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló törvényben foglalt korlátozásokkal és időtartamra.
   1. A föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat:
      Közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára, továbbá ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából szerezheti meg.

Földszerzési maximum – birtokmaximum – kedvezményes birtokmaximum

A földműves a föld tulajdonjogát – a már tulajdonában és haszonélvezetében lévő föld területnagyságának beszámításával – 300 hektár mértékig szerezheti meg. Ezt nevezzük földszerzési maximumnak.

A földműves, valamint mezőgazdasági termelőszervezet – néhány kivételtől eltekintve – a föld birtokát (birtok: a jogosult tulajdonában, haszonélvezetében vagy bármely más érvényes jogcímen használatában álló valamennyi föld) – a már birtokában lévő föld területnagyságának beszámításával – legfeljebb 1200 hektár mértékig szerezheti meg. Ez a birtokmaximum.

Az állattartó telep üzemeltetője, a szántóföldi és kertészeti növényfajok vetőmagjának előállítója esetében – a jogszabályban meghatározottak szerint – a birtokmaximum értéke elérheti az 1800 hektár területnagyságot. Ezt hívjuk kedvezményes birtokmaximumnak.

Az Aranykalászos gazda képzés által nyújtott előnyök

Az Aranykalászos gazda tanfolyam  során tanultak alapján a mezőgazdasági termelők nem csak hatékonyabb és fenntarthatóbb módon tudnak a földjükkel gazdálkodni, a gazdák naprakész ismereteket szereznek a legújabb mezőgazdasági technológiákról és környezetvédelmi előírásokról.

Emellett, ami rendkívüli előnyt jelent, hogy az Aranykalászos gazda képzés sikeres elvégzése lehetővé teszi a résztvevők számára, hogy földművesi státuszt szerezzenek, így jogosulttá válnak a földvásárlásra.